Minden olajozottan halad a boldog végkifejlet felé. Ma elmentem boltba, bevásároltam csirkemellből, basmati rizsből, fagyasztott zöldségkeverék-tartalékaimat is feltöltöttem. Tonhalkonzerv saját levében, 4 doboz zsírszegény túró, 3 zacskó fagyasztott rák, zabpehely. Szójatejet persze elfelejtettem, meg pénzt áttenni a folyószámlámra úgyszintén, így a négynapos előtt. Ekképp történt hogy az uccsó ötezresemmel várom az ... izé... hát igen, a kajafutárt :D

Merthogy elkapott a diéta előtti őrület, eddig csak röhögtem ezeken, persze, pizzát benyomni még előző este, hát annak aztán sok értelme van, annyival is többet kell leszenvedni a seggemről, a hülye is megmondhassa hogy _ez_nem_éri_meg_. Aztán ahogy bóklásztam a konyhában, találtam egy csokinyuszit. Milka csokinyuszi, ártatlan lila színekben, és tiszta szerencse hogy még ma rátaláltam, mert holnap már a diétát veszélyeztette volna. Egyértelmű hogy a Nyuszinak halnia kell. Nyuszi mellett volt pár likőrrel töltött tojás, azok ugyan korántsem olyan csábítóak, de jobb a békesség, szépen megettük PREVENTÍVE a tojásokat is. Aztán nézegettünk tovább, a hűtőben kolbász van, a kamrában tészta, fémdobozban lyukascsokoládé... Már picit hányingerrel küszködve rémlett fel a szörnyű igazság: bizony holnaptól a kedvenc thai levesemnek is reszeltek (244kcal), és hát a CH is rizsre meg zabra fog korlátozódni -bakker, tudtátok h egy zacsi basmati rizs meg 40g zabpehely kell 130 g szénhidráthoz?? És ez még csak a sima nem edzős nap, nemtom hogy fogok 1600 kcalt letolni a torkomon tiszta kajákból (nem tisztából azért -mint a mellékelt ábra mutatja - (l)ennének tippjeim).

 Szóval itt ülök most a kis görgős székemen, várom a futárt, morgok magamban, elrontja az antiszochétfőmet, már a Tescoban is rezgett a léc, emberi interakció, nem vágyom ma rá, nem tudom hozni a szokásos fülig érő mosolyt, a kiváncsian körbejáró mókustekintetet.

 Hagyjatok békében enni, hisz diétázom!