Tegnap férfiúi elnyomás, majd cenzúra áldozata lettem. Ennyit a szabad véleménynyivánításról meg akaratról (és igen, még mindig az a véleményem hogy f@szkivan).

A jó hír, hogy reggel mérlegre álltam, és 55,7 kg vagyok. A rossz, hogy ezek szerint a térfogatom egy jelentős része zsír, úgyhogy igazából tök felesleges kiló-célok megadásával pöcsölnöm. Mert hát ugye a "sok zsír le, izom meg föl" végeredményben és kilóban semmiben nem különbözik egy kis lájtos fogyástól. Most, hogy levezettem miért is teljesen értelmetlen a dolog, persze csak ideírom azt az álomsúlyt, mert kell hogy legyen valami célja az embernek, a "nézzek ki nagyon jól" meg nem elég definit. Meg legalább mérlegem, az van.

Merthogy a második rossz hír, hogy otthon csak fém collstokot találtam, amivel már első ránézésre esélytelen lemérni bármit a magasságomon kívül (azt meg ugye pont tudom), úgyhogy inkább kihagytam a vicces próbálkozásokat. A mai napon megpróbálok felhajtani egy női mérőszalagot, addig is álljon itt a legutóbbi konditermi mérés eredménye.

Zárójelbe a vágyaimat írtam le, és annyi a dologban a csalás, hogy a teremben a csípőt teljesen meglepő módon csípőcsontnál mérték, nekem pedig ugye alatta kezdődik a kuffer. Úgyhogy a kuffersorral még tartozom, NB.

Amúgy nem tudom a többi csaj hogyan választott magának vágyalakot, én a számokat hasraütésre írtam be, úgy hogy kb még ne nézzek ki gnómnak. Egyetlen kivétel a comb: a combtőnél mért érték az a bizonyos 60, míg az egyenes szakaszon most 52, így a vízióm tulajdonképp egy jamon serranora kevésbé emlékeztető combban csúcsosodik ki. Vagyis épp hogy nem. Ammen.

Holnap a diétáról írok, és segget mérünk.