Most jöttem meg futásból. Öten Szigeteltünk, Boszi, Thatsme, Debra és Tündi, aki Debra barátnője. Meg persze én. Mínusz 2 fok van, a keleti oldalon szembeszél, de mi rendíthetetlenek vagyunk, mint a kőszikla, vagy méginkább mint a jéghegy a Titanic alatt (megyek is a kádba leolvadni), úgyhogy végig toltunk 1,5 kört + 1 homerunt. Pontosabban Boszival mentük ezt a távot(ha jól értettem lifetime longest run!:), a TDT trió egy kört vállalt, mivel ők nem az Árpád hídnál laknak. Mindenki nagyon ügyes volt, Thatsme félholtan is eljött futni, Debra a táv első felét végre megállás nélkül nyomta, Tündinek meg külön gratula, először futott velünk, többször bele kellett sétálnia a távba, de ilyenkor hátulról löködtük + fenyegettük (tényleg) és így futva ért be a célba :) Jó velünk futni, na.
A futófelső és a softshell túrakabát frankón vizsgázott, csak az arcom néz ki úgy, mintha bohócnak festettem volna magam. Mondjuk ez a múltkori "kungfu panda" sminkhez képest még mindig kutyaf@sza.
Reggel volt méredzkedés, már csak mérlegen, mert a szalagot nem sikerült megtalálnom a költözés óta. Eszerint 53,3 kiló vagyok, ami elvileg csak +10deka lenne az előző hivatalos méréshez képest, de centikben szerintem közel sem állok ilyen jól, szóval ez még az ún. korai öröm.
Időközben a szalag is meglett (minden nap pakolok egy kicsit), így holnap szerkesztek egy fasza táblázatot, aztán gyűlhettek fölém sírni.
Mi más volt még? A bal bokámat már megint megpróbáltam kificamítani, de nem sikerült, a tegnap esti pálinkakúra pedig levarázsolta a vödröt a fejemről, így úgy tűnik semmi akadálya a csütörtök esti közös futásnak. Örülünk, Vincent.
Aztán mára ennyi. Mondtam h minimálposzt :)
